Aki hadat üzent Magyarországnak, Szlovákiának és Lengyelországnak – portré Ukrajna új miniszterelnökéről

A háború kezdete óta a legnagyobb kormányzati átalakítást hajtja végre Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. Ahogy a Mandiner is beszámolt róla, 2025 július 15-én lemondott Denisz Smihal ukrán miniszterelnök, akinek a helyére Zelenzkij Julija Szviridenko első miniszterelnök-helyettest és gazdasági minisztert kérte fel.

Zelenszkij a frissen lemondott miniszterelnököt védelmi miniszternek javasolta, Rusztem Umerov jelenlegi védelmi miniszter pedig várhatóan a washingtoni nagyköveti széket kapja meg.

Üstökösszerű üzleti és politikai karrier

Az 1985-ös születésű Szviridenko közgazdászként végzett a Kijevi Nemzeti Kereskedelmi és Gazdasági Egyetemen 2008-ban. A diploma megszerzése után pénzügyi szakértőként kezdett dolgozni a kijevi székhelyű, ingatlanokkal foglalkozó ukrán-andorrai vegyesvállalatnál, a JSC AMP-nél. Ezután a Csernyihivi Városközi Műszaki Nyilvántartási Irodánál dolgozott értékbecslőként.

Karrierje 2011-ben kezdett felívelni, amikor „édesapja kapcsolatai révén 2011-től a csernyihivi állandó képviselet vezetője lett a kínai Vuhsziban”, ahol beruházások Ukrajnába vonzásáért volt felelős. A befektetések ösztönzése olyan jól sikerült, hogy Szviridenko az együttműködés keretében létrehozott ukrán-kínai Eco-Vtor vállalat igazgatóhelyettesi pozícióját is megkapta.

2015-től Szviridenko váltott, és a Csernyihivi Területi Állami Közigazgatásnál kezdett dolgozni: 2015 májusától augusztusig a megye vezetőjének tanácsadója volt, majd az Gazdaságfejlesztési Főosztály élére került, 2017–2018-ban pedig a területi államigazgatás első elnökhelyetteseként tevékenykedett. Újabb karrierugrása 2019-ben történt, amikor Tymofij Milovanov gazdaságfejlesztési, kereskedelmi és mezőgazdasági miniszter felkérésére miniszterhelyettes lett.

A kormányváltást és Milovanov 2020. márciusi távozását követően Szviridenko nyolc hónapig Igor Petrasko első gazdasági miniszterhelyetteseként dolgozott. Decemberben Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője mellett lett helyettes, ahol gazdasági ügyekkel foglalkozott. Ugyanebben az évben Volodimir Zelenszkij elnök őt nevezte ki a Kisvállalkozás-fejlesztési Tanács vezetőjévé.

2021 őszén Olekszij Ljubcsenko gazdasági miniszterként végül szakított a kormánnyal, 

 – írta róla az Economx.

2022 nyarán miniszterelnök-helyettesként bejelentette, hogy tíz éven belül 500 milliárd dollárra kívánják növelni az ország GDP-jét partnerországok segítségével. Ez a 2023-as (178,8 milliárd dollár) adatok szerint azt jelenti, hogy évente átlagosan 12,07%-os, vagyis 35,7 milliárd dolláros GDP növekedést (!) kellene produkálnia az ukrán gazdaságnak. Amely vállalás enyhén szólva ambiciózus, reálisan nézve lehetetlen. 

A háború lehetséges lezárásáról azt mondta, hogy országa kész a tárgyalásokra, de nem a megadásra. „Nem lesz olyan megállapodás, amely lehetőséget adna Oroszországnak az újjászerveződésre és arra, hogy még nagyobb brutalitással térjen vissza. A teljes tűzszünet a szárazföldön, a levegőben és a tengeren az első, elengedhetetlen lépés.”

Botrányok, lehetséges konfliktusok

Ukrajna új miniszterelnöke körül – ahogyan az ország szinte minden politikusa körül – már karrierje kezdetétől fogva ott lebeg a korrupció gyanúja. Ennek ellenére a fősodratú média és politikai partnerei makacsul védelmezik Szviridenkót.

Ami viszont bizonyosan problémát fog okozni új pozíciójában, az a nehézkes kommunikáció kollégáival, valamint azon hajlama, hogy a vitákat személyeskedésbe fordítsa. Ezek éppen azok a tulajdonságok, amelyeket Donald Trump „különösen kedvel”, és egy esetleges tárgyaláson az amerikai elnökkel aligha lenne jó vége egy személyeskedő kirohanásnak.

Ez különösen figyelemre méltó, tekintve, hogy egy ukrán területi képviselő havi jövedelme átlagosan mindössze 400 ezer forint körül alakul, míg egy londoni lakás átlagára eléri a 260 millió forintot. A hiányzó összeg forrását tekintve az adhat támpontot, hogy Vitalij nevét korábban már többször is összefüggésbe hozták korrupcióval és pénzmosással.

Kapcsolata Magyarországgal

Szviridenko neve már többször felmerült Magyarország kapcsán, először 2023-ban, amikor a Washington Post megírta, hogy Zelenszkij egy Szviridenkóval folytatott megbeszélésen azt javasolta, hogy Ukrajna robbantsa fel a Barátság vezetéket, amely Magyarországot látja el kőolajjal, ezzel ugyanis megsemmisíthetné a magyar ipari infrastruktúra orosz kőolajra épülő elemeit.

Néhány hónappal később az akkori miniszterelnök-helyettes szintén címlapra került, amikor 2023 szeptemberében Ukrajna panaszt nyújtott be a Kereskedelmi Világszervezethez (WTO) Lengyelország, Szlovákia és Magyarország ellen az ukrán élelmiszerimport tilalma miatt.

„Számunkra alapvetően fontos bebizonyítani, hogy az egyes tagállamok nem tilthatják be önkényesen az ukrán áruk importját. (…) Ugyanakkor reméljük, hogy ezek az államok visszavonják korlátozásaikat, és nem lesz szükség hosszú bírósági eljárásokra a kapcsolatok rendezéséhez” – nyilatkozta a Reuters-nek. A valóság ezzel szemben kissé máshogy zajlott: az ukránok hamar rájöttek, hogy más országoknak igenis van joga betiltani az egészségügyi sztenderdjeiknek nem megfelelő – akár mérgező – gabonájukat és a hosszú bírósági eljárásból sem lett semmi, mert alig egy hónappal később visszavonták a panaszt.

Azt viszont nagyon is jól látta a politikus, hogy „szolidaritásra van szükségünk, valamint arra, hogy közösen védelmezzük a gazdák érdekeit”. Hiszen közös fellépéssel Magyarország, Lengyelország és Szlovákia sikerrel állt ellen az ukrán nyomásnak és védték meg a gazdák érdekeit.

Mi vár az új miniszterelnökre?

Szviridenko kinevezése új lehetőségeket nyit meg Ukrajna számára, főként gazdasági fronton. Azonban Zelenszkij miniszterelnöke számos kihívással néz szembe: a gazdasági életben tartása mellett a féktelen korrupció kezelése és a nemzetközi kapcsolatok javítása is kulcsfontosságú lesz. A Magyarországgal való viszony rendezése pedig továbbra is kritikus pont marad.

Nyitókép: Magyar Hírlap